Pisztácia és annak egészségügyi előnyei.
A pisztácia tápértéke.
Más diófélékhez képest a szárított pörkölt pisztácia zsírtartalma alacsonyabb (43,4 g/100 g), amely főként telített zsírsavból (5,6 g), többszörösen telítetlen zsírsavból (13,3 g) és egyszeresen telítetlen zsírsavból (24,5 g) áll. A zsírsavak közül az olajsav és a linolsav a pisztácia teljes zsírtartalmának több mint felét teszi ki.
A pisztácia jó növényi fehérjeforrás is (az össztömeg kb. 21%-a), az esszenciális aminosavak aránya magasabb, mint a legtöbb más, gyakran fogyasztott diófélében (pl. mandula, dió, pekándió és mogyoró), és magas az elágazó láncú aminosavak aránya.
Az összes szénhidrát mennyisége alacsony vagy közepes (kb. 29 tömegszázalék), de rostban gazdagabb, mint más diófélék: 10 tömegszázaléknyi oldhatatlan és 0,3 tömegszázaléknyi oldható formát tartalmaz.
A pisztácia jelentős mennyiségű ásványi anyagot és vitamint is tartalmaz, például A-vitamint, E-vitamint (különösen γ-tokoferolt), C-vitamint, B-vitamint (a B12 kivételével), K-vitamint és folsavat, más diófélékhez képest viszonylag nagy mennyiségben. A pisztácia emellett lutein és zeaxantin (xantofill karotinoidok), valamint fenolos vegyületek, köztük antociánok, flavonoidok és proantocianidinek gazdag forrása, antioxidáns kapacitása pedig jelentős. A pisztácia az a dióféle, amely a legmagasabb fitoszterol-tartalommal rendelkezik, beleértve a sztigmaszterolt, a kámpesterolt és a β-szitoszterolt. A mikro- és makrotápanyagok e teljes és változatos készlete azt jelenti, hogy a pisztácia potenciálisan az egyik leginkább egészségfejlesztő élelmiszer.
A PISZTÁCIA EGÉSZSÉGÜGYI ELŐNYEI
Ahogy táplálkozási profilja is mutatja, a pisztácia fontos szerepet játszhat az olyan anyagcsere-betegségek enyhítésében, mint a túlsúly, a 2-es típusú cukorbetegség vagy a metabolikus szindróma.
Mivel a diófélék magas zsírtartalmú élelmiszerek, a túlsúly és az elhízás globális járványával összefüggésben a diófélék rendszeres fogyasztásával kapcsolatos egyik fő aggály az, hogy a diófélékről azt gondolják, hogy hizlalnak. A mai napig azonban az epidemiológiai vizsgálatok nem találtak összefüggést a diófélék vagy a pisztácia fogyasztása és a súlygyarapodás vagy az elhízás fokozott kockázata között. Ellenőrzött takarmányozási vizsgálatok is megerősítik, hogy a diófélék hozzáadása a szokásos étrendhez nem okoz súlygyarapodást. Csak egy nemrégiben végzett, T2-es cukorbetegségben szenvedő alanyokon végzett vizsgálatban találtak jelentős testtömegindex-csökkenést a pisztácia fogyasztása után.
